klíma

hagyni kell hadd fussa ki magát meddig bírja
esztergomban a duna, kiönt a partra és összehordja

áttört a víz a gátakon, áttört a homokzsákokon
áttörte a víz a gátakat, bécs befogadja a szörfdeszkásokat
van más van alternatíva előttünk a kólaklíma

az én szívem nem fáj, nem fáj mert nincs is már
a vízlépcsőnél a szigetköz mögött
elfogyott a víz vagy elszökött

kóla kell
mert keserűre húzza a számat ez az élet panel
a kárpát medencében a vizet szokni kell

vigyél el engem is kedves duna

vége van az éjszakának, elhúzom a függönyt
beintek a napnak, nekem nincsen több trükköm
hát gyere fel, lejjebb már nincsen több közönség
mutasd az arcod, meg a szívedet mindenképp
mondjad hogy őszintén nem tudod hogy is volt
talán a sötétben előtted állt a hold
mosolygott cigizett a kezében volt valami alkohol
azt mondta hogy szerelmes és innentől mindenhol

hiába, játékból ne legyek parába

van nap, mikor úgy is érzem magam
mint aki mindig készen van várni
azt a csodát mára
ráparázni a sorstalanságra

a szexuális életünk egy képeslapot küld nekünk,
nem tudom hogy mit jelent csak azt tudom hogy tönkrement

a rejtett számok az ellenségeim életem

kattintott fénykorszak van, kattintott fénykorszak van

majd telefonálok ha bennvagyok a deltában
last minute-tal megyünk a világba


(kaukázus, 2008-2009 tél)