déli 12 óra
lakhatatlan, kiáltják, lakhatatlan!
hajnali három
megindulunk egy kőrakás felé,
és fölröpül mögüle egy madár.
múzeum
a gyémántüres múzeum
közepében egy melltű lángol,
lerombol és megörökít
hová jutunk e lángolásból?
a mozdulatlan karzatok?
magányos kézelőd talán?
lerombol és megörökít
a júniusi délután.
szeptemberi sugárutak!
szerelmem, szerelmem, szerelmem!
megállnak a sugárutak.
egyetemes sebek a kertben.
te megpróbáltad azt, amit
senki se merészelt, te árva!
fényeskedjék neked az éj
öröküres monstranciája.
kórus
a kreatúra könyörög,
leroskad, megadja magát.
a kreatúra, az-ami
könyörög, mutatja magát.
(pilinszky)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése