három nap északi szélben,
vacogásokban, ostromokban.
pulóveremben illatod
hova vezet ez
na hiszen... mi a fene lesz
micsoda beteges, rákfrancos élet én itt nézem, te meg ott nézed
hogy hajol meg a szélnek
így szállok én is el nemsokára,
te pedig így hajolsz majd utána
annak a személyvonatnak,
melyen utazom
haza én, haza egyedül
ebből áll ki az ősz meg a tél
csupa csavaros kibúvó csupa csalatás
de jövő ilyenkor hazamenőben megint az ablaknál szeles időben
s pulóveremben illatod
ugye csakis így?
ugye így? ugye csakis így?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése