vége az évszaknak, ez szép tavasz volt,
már felejtésre kész minden napja, hogy
éljen tovább nélkülem, valami fal mögött.
ragyogó az idő, kitárom az ablakot, nem mostam
le az ünnepekre. rendetlenség van,
a tüzem sem találom. egyébként nem történt
semmi, és nem akarok beszélni róla.
esetleg hazudni, valami érdekeset. elviselhetőt.
azt, hogy az tényleg ünnep volt, kit érdekelnek
a dátumok. a testről beszélni, hogy zavarba ejtő
legyen (pedig engem már rég nem). és a lélekről,
hogy fájdalmas (az se). mert a fej álmok helyett
tárgyakkal és rendetlenséggel teli - mint az éjszakák.
mint a szobám. és nem tudom. volt az a test,
kit érdekel. volt már jobb. vagy lesz. és kit,
bármilyen ünnep, száj. idesüt a nap, üldögélek.
valamelyik szomszédnál napok óta bontják a falat.
arcot kéne mosnod. az enyémet. semmi közöm
a történetünkhöz. mint az asztalon álló
"tengeri só"-nak a kékhez.
(sm)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése