már reggel óta fél egy van,

túl régen, tehát megállt az óra, és a vén lámpás szerint az idő állt meg, mert a kisfiú a gerendák alá hullott, és ott szervez föld alatti gyűléseket a gyufáknak meg más fura alakoknak, és én meg tudom, hogy egyszer vissza fog térni, még a padló alatt forradalmárkodik, de egyedül nem lehet fogócskázni ezen a láncon, és tudom, hogy amikor a bútorok ropognak, akkor az én erős párom emeli a padlót, hogy feljöhessen, hogy azon a nyakon hintázhassunk megint

(m.a.)