az igazi költészet

DARVASI LÁSZLÓ: POLLÁGH PÉTER-PARÓDIA

Alvó csajom tátott 
szájába hamuzok, 
ez az igazi költészet, 
az igazi költészet az én szürke és mocskos 
őszinte hamum, 
és a világ az alvó csajom 
kitátott szája. 
Annyira unlak benneteket, 
de figyelek, ha újra 
rá kellett is gyújtanom közben 

Az alvó csajom kitátott szájába 
kókuszdiót tettem, ő még 
fogmosás után se vette észre, 
és úgy nézett ki aztán, 
hogy a korrupt hatos villamosról 
leszállította a korrupt villamosvezető, 
visszatoloncolta a korrupt városba 
a csajom válaszolt volna, 
de nem tudott, egy akkora kókuszdióval 
nehéz bármit is mondani. 
Ez egy ilyen ország. 
Fele a heti küreten, fele a kerepesi temetőben, a harmadik fele 
meg belül rúzsozza és 
fényezi magát, csupa nyál ország, 
európáznak, hozsannáznak, rókáznak. 
Én a csajom szájában bármikor 
megpuhíthatom a száraz kiflivéget. 
Ilyen költészetet akarok. 
Unlak, lenézlek, néha meg is vetlek benneteket, 
mert üzletet csináltok a véretekből, 
pedig annak a szívben a helye. 

Nem tudjátok, milyen az igazi költészet. 
Tegnap egy égő, alig szívott cigarettát 
ejtettem az alvó csajom kitátott szájába. 
Ő volt a világ. 
A cigaretta az én költészetem. 
És lenyelte, és nem ébredt fel. 
Annyira unom, hogy nem tudjátok, 
milyen az igazi, őszinte vers. 
Az igazi, őszinte vers az, 
hogy a csajom, akinek a szájába 
egy egész, parázsló cigarettát ejtettem, 
amikor fölébredt, egy tövig szívott csikket 
pisilt a kagylóba ma reggel.